A saját gyógyszereket a megszokott módon tovább kell szedni, a műtét reggelén is, hacsak az aneszteziológus vagy a sebész másképp nem rendeli. Vannak olyan gyógyszerek, amelyekkel kapcsolatban speciális előírások érvényesek, ilyenek a köznyelvben „vérhígítónak" nevezett szerek (pl. warfarin-, clopidogrel származékok), a vércukorgyógyszerek (un. antidiabetikumok, inzulinok) és egyes vérnyomáscsökkentők. Ha bizonytalan egy adott gyógyszert illetően, kérdezze meg aneszteziológusát az adott szer biztonságosságát illetően!

Esetenként az aneszteziológus találhat olyan egészségügyi problémákat, melyek az anesztézia és a műtét kockázatát jelentősen növelik. Ilyen esetekben, amennyiben nem életmentő műtétről van szó, célszerűbb lehet a műtét elhalasztása, azért, hogy az adott problémát specialista segítségével kezelhessék és ezután a páciens optimális állapotban kerülhessen műtétre. Az aneszteziológus a halasztással kapcsolatos döntést egyezteti a betegekkel, e döntés legfontosabb szempontja mindig a betegbiztonság.

Cél, hogy a páciens optimális állapotban kerüljön a műtőbe. Az aneszteziológustól és a sebésztől kapott utasítások pontos betartása mellett az alábbiakkal tud még felkészülni a műtétére: Egy fürdő vagy zuhany a műtét előtt megtisztítja a bőrét és csökkenti egy esetleges fertőzés kockázatát. Nem ajánlott smink, testápoló, krém vagy körömlakk használata, mert ezek zavarhatják az életfunkciók megfigyelését. Alsónemű viselését illetően eltérőek a kórházi szabályok. Az ékszereket és piercingeket mindenhonnan el kell távolítani. A műfogsorokat, szemüveget és hallókészüléket a legtöbb esetben a kórteremben vagy más biztonságos helyen ajánlott hagyni. Legalább 12 órával a műtét előtt kerülje a...

Az aneszteziológiai ambulancián műtét előtti aneszteziológiai szakvizsgálat történik. A vizsgálatot végző orvos nem feltétlenül egyezik meg a később az anesztéziát nyújtó orvossal. A megjelenés során az aneszteziológus áttekinti a korábbi vizsgálati eredményeket, kikérdezi a pácienst általános egészségi állapotáról, korábbi és jelenlegi betegségeiről, terhelhetőségéről, gyógyszerek szedéséről, gyógyszerérzékenységéről, korábbi anesztéziákról és azokkal kapcsolatos problémákról, dohányzási és alkoholfogyasztási szokásairól. Emellett szükség szerint megvizsgálja a pácienst, többek között a fogazatot és a várható nehéz légútbiztosítás jeleit. Szükségesnek tarthat további vizsgálatokat pl....

Az általános anesztézia kontrollált öntudatlan állapot, mely alatt a páciens nem érez semmit, és nem érzékeli az őt körülvevő világot, eseményeket. Általánosságban ezt szokás altatásnak" nevezni, azonban ez valójában nem azonos sem a fiziológiás (természetes) alvással, sem a betegség vagy baleset kapcsán kialakuló eszméletvesztéssel. Egyes műtétek csak általános anesztéziában végezhetőek el, más műtéteknél választható ez is. Az anesztézia kezdetekor a beteg az altató hatású gyógyszereket leggyakrabban egy vénába helyezett kanülön keresztül kapja meg, máskor arcmaszkon keresztül altató hatású gázzal történik az elaltatás. Az anesztézia fenntartása is gázok belégzésével (inhalációs...

Ha étel vagy folyadék van a páciens gyomrában, az az anesztézia során visszakerülhet a torokba, ahonnan a tüdőbe juthat, fuldoklást, illetve súlyos tüdőszövődményeket okozva. Ezt igyekszünk elkerülni az éhgyomri szabályokkal. Általánosságban a tiszta folyadék (víz) fogyasztása után 2 órával, egyéb folyadék fogyasztása után 4 órával, könnyű szilárd étel fogyasztása után 6 órával az anesztézia elvégzése biztonságos. Bizonyos esetekben (pl. hasi megbetegedések, többszörös baleseti sérülés, stb.) azonban a gyomor kiürülése bizonytalan. Sürgős műtéteknél néha nincs idő a gyomor teljes kiürülését megvárni, ilyenkor speciális aneszteziológiai módszereket alkalmazunk a kockázat csökkentése...

Az aneszteziológus (köznyelvben altatóorvos) olyan orvos, aki szakképzése során speciális aneszteziológiai, intenzív terápiás, fájdalomcsillapítási és újraélesztési ismereteket szerzett. Az intenzív terápia a kritikus, azaz életveszélyes állapotú betegek kezelését jelenti. Az aneszteziológus felel a páciens jóllétéért és biztonságáért a műtét  során. Kivitelezi a pácienssel egyeztetett anesztéziát, megtervezi a műtét alatti és utáni fájdalomcsillapítás módját. Szükség esetén elvégzi a műtét alatti vérátömlesztést. Fentieken túl az esetleges intenzív ellátási igény esetén kezeli a beteget.

Az “anesztézia” érzéstelenséget jelent, amit két fő módszerrel, altatással vagy nagyidegek blokkolásával hozhatunk létre. Nem minden anesztézia jár eszmélet- vagy tudatvesztéssel, azonban célja, hogy megszüntesse a fájdalomérzetet és hat egyéb érzékekre is. Az anesztéziához használt gyógyszerek az idegeken keresztül az agyba futó jelátviteli utakat blokkolják. Az anesztézia lehet helyi, regionális, általános és ezek kombinációja. (Részletesen lásd az erre vonatkozó válaszokban).

Az aneszteziológus szoros együttműködésben dolgozik az aneszteziológiai asszisztenssel, az operatőrökkel, valamint a műtői csapat többi tagjával - műtős szakasszisztens, műtőtechnikus / műtősegéd.

Regionális anesztézia során helyi érzéstelenítő hatású gyógyszereket fecskendezünk bizonyos idegkötegek közelébe melyek a műtendő területről szállítanak jeleket az agyba. Ily módon a jelek továbbítása átmenetileg gátlódik, és fájdalommentesen elvégezhető a műtét. A leggyakrabban alkalmazott regionális aneszteziológiai módszerek a gerincközeli érzéstelenítések: a spinális és az epidurális anesztézia. Ezeket általában az alsó testfél műtéteinél alkalmazzák, pl. császármetszés, lágyéksérv, hólyag-, prosztata- és hereműtétek, alsó végtag baleseti és ortopédiai műtétei stb. Mindkét eljárásnál a gerincvelői idegkötegek blokkolása történik, azonban eltérő mélységben. Míg a spinális anesztézia...

Az aneszteziológiai kockázat egyénre szabott. Függ a páciens általános állapotától, terhelhetőségétől, kísérő betegségeitől és azok súlyosságától, illetve azok egyensúlyi állapotától. Emellett további tényezők növelhetik a kockázatot, például az elhízás vagy a dohányzás. További kockázati tényező a sürgős műtét, a hosszú és a komplikált operáció.

Az anesztéziából való visszatérés leggyakrabban a műtét befejeződése után a műtőben történik, egyes esetekben pedig az ébredőszobában. A műtét jellegétől és a páciens állapotától függően előfordul, hogy az anesztézia fenntartása az intenzív osztályon folyatódik. Az ébredőszobában vagy az osztályon a páciens még szoros megfigyelés alatt áll, átmeneti ideig oxigénkezelést is kaphat. A tudat visszatérte előtt a beteg már kap fájdalomcsillapító gyógyszereket, de ha Önnek fájdalma van, azt jelezze, hogy további fájdalomcsillapításban részesülhessen. Ha a műtét jellege megengedi és nincs a betegnek hányingere, a tudat teljes visszanyerése után rövidesen ihat, majd ehet is.

A fájdalommentesség alapvető betegjog. A fájdalomcsillapításnak számos módja van, melyet már a műtét előtt egyeztethet az aneszteziológussal. A jó fájdalomcsillapítás segíti is a gyógyulást. A fájdalomcsillapítási igény egyénenként eltérő, a fájdalomcsillapítók adagolása ennek megfelelően történik. A jó fájdalomcsillapítás fontos a műtét utáni korai mobilizációhoz, és elősegíti a légúti váladék felköhögését is. Számos gyógyszer használatos, non-szteroid gyulladáscsökkentők, opioidok, opioidszármazékok stb. Ezek dózisa és adásuk gyakorisága változtatható, és adhatók kombinációban is. A fájdalomcsillapítás már a műtét előtt elkezdődhet, és a műtét alatt adott gyógyszerek hatása is átnyúlik...

Az általános anesztézia után gyakran előforduló mellékhatások (1/10-1/100): szédülés, kábaság, fejfájás, remegés, hányinger, hányás, viszketés, torokfájás, hátfájás, véraláfutás szúrási pontokon, átmeneti zavartság, izomfájdalmak. Ritkán előforduló mellékhatások és komplikációk (1/1000): légzési nehezítettség - fulladásérzet, fog-, ajak-, vagy nyelvsérülés - a légútbiztosítási nehezítettség és fogak állapota függvényében, egy korábban már fennálló betegség romlása, éberség a műtét során nem megfelelő mélységű anesztézia miatt. Nagyon ritkán előforduló mellékhatások (1/100000): szemsérülés, gyógyszerekre adott allergiás reakció, idegsérülés (bénulás vagy tartós zsibbadás), halál.