Online ambulanciánkat az Európai Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság frissített iránymutatásai szerint működtetjük. A beteg általános érzéstelenítésben, regionál anesztéziában vagy szedációban történő beavatkozásra való alkalmasságának klinikai értékelése a biztonságos és hatékony aneszteziológiai ellátás egyik alapja. A társaság korábbi iránymutatásaik arra összpontosítottak, hogy hogyan kell elvégezni ezt az értékelést és a beteget műtétre alkalmasnak tekinteni, de nem határozták meg egyértelműen, hogy mikor. Konkrét bizonyítékokat találtak arra vonatkozóan, hogy a telemedicina felhasználásával megkönnyíthető az altatás előtti értékelés, és ezáltal fokozható a műtéti...

Mit? Mikor? Miért? - Mindent az Ön biztonsága érdekében!

A betegtájékoztató kulcsszerepet játszik az egészségügyben, mivel támogatja a beteg tudatos döntéshozatalát, informálja az egészségügyi szakembereket és a betegeket, valamint javítja a kommunikációt az orvosok és páciensek között. Ezáltal növeli a betegek felelősségvállalását saját egészségükért, és segít a terápiás folyamatok hatékonyságának javításában.  A betegtájékoztató fő funkciói: Tudatos döntéshozatal támogatása: Segíti a betegeket abban, hogy megértsék betegségüket, a kezelési lehetőségeket és a gyógyszerek használatát, így aktív részesévé válhatnak saját egészségük alakításában.  Információforrás: Értékes információkat nyújt mind a betegeknek, mind az...

A műtét előtti utolsó ivási és étkezési lehetőségről a fent említett telefonos tájékoztatás során kap egészen konkrét információt. (Ez nagyjából ivás esetén 2 óra, étkezés esetén 6 óra).  Amennyiben reggel 8-kor van a műtét, akkor a műtét előtti este még ehet és ihat, a beavatkozás reggelén 6 órakor még egy pohár (2 dl) nem szénsavas víz fogyasztása engedélyezett.  Délutáni műtétek esetén könnyű reggelire is engedélyt fogunk adni.  Kérjük továbbá ne rágózzon, ne kávézzon, ne dohányozzon és cukorkát se szopogasson ebben az éhgyomorra szánt időszakban!

Az aneszteziológus (köznyelvben altatóorvos) olyan orvos, aki szakképzése során speciális aneszteziológiai, intenzív terápiás, fájdalomcsillapítási és újraélesztési ismereteket szerzett. Az intenzív terápia a kritikus, azaz életveszélyes állapotú betegek kezelését jelenti. Az aneszteziológus felel a páciens jóllétéért és biztonságáért a műtét  során. Kivitelezi a pácienssel egyeztetett anesztéziát, megtervezi a műtét alatti és utáni fájdalomcsillapítás módját. Szükség esetén elvégzi a műtét alatti vérátömlesztést. Fentieken túl az esetleges intenzív ellátási igény esetén kezeli a beteget.

Mikor és hogyan történjen a műtét előtti aneszteziológiai vizsgálat? A telemedicinás vizsgálat megvalósulását a műtét előtti 10-30 napos időintervallumban javasoljuk a nemzetközi iránymutatások alapján a  következőképpen: A korai ambuláns, műtét előtti aneszteziológiai állapotfelmérést a műtét lemondásának elkerülése és a kórházi tartózkodás hosszának csökkentése érdekében történik. A műtét előtti aneszteziológiai vizsgálat részeként telemedicinát és szabványosított kérdőíveket használunk a betegek - az aneszteziológiai ellátás előtti információk hozzáférhetőségének és a páciesnsek elégedettségének javítása érdekében. Javasoljuk, hogy a műtét előtti állapotfelmérést a műtét...

A mindennapokban használt gyógyszereit a megszokott módon tovább kell szedni - a műtét reggelén is - hacsak az aneszteziológus vagy operatőr másképpen nem rendeli. Vannak olyan gyógyszerek, amelyekkel kapcsolatban speciális előírások érvényesek, ilyenek a köznyelvben “vérhígítónak” nevezett szerek (pl. warfarin, NOAC / azaz új orális antikoagulánsok és clopidogrel származékok), a vércukor gyógyszerek (antidiabetikumok, inzulinok) és egyéb vérnyomáscsökkentők. Ha bizonytalan egy adott gyógyszert illetően, kérdezze meg munkatársainak az adott szer biztonságosságát illetően.

Az aneszteziológus orvosnak kell koordinálnia a műtét előtti értékelést, szükség esetén multidiszciplináris csoport megbeszélését is beleértve, társszakmákat bevonva. Annak az orvosnak, aki magára a műtéte alatt vigyázni fog! Ez a fórum lehetőséget ad, hogy pácienseinket összekapcsoljuk altatóorvosukkal és az interaktív kommunikáció már jóval a műtét előtt megindulhat!

Az aneszteziológiai eljárás célja Az aneszteziológiai beavatkozás célja, hogy a legkülönbözőbb orvosi tevékenységek során a páciens fájdalmat ne érezzen, a műtétek okozta megterhelést a lehető legkönnyebben viselje el. A választott érzéstelenítés módja függ a műtét típusától, az Ön egészségi állapotától. A szakmailag ajánlott érzéstelenítési módokról, lehetőségekről részletes tájékoztatást fog kapni. Az eljárás technikája A műtőbe érkezés előtt kb. 1 órával egy nyugtató tablettát kap majd a fekvőbeteg osztályon az ápolóktól, amit egy korty vízzel kell bevennie. A műtőben a folyadékbevitel biztosítására műanyag kanül (branül) vénába történő bevezetése után infúzió bekötése...

Mikor jelent hozzáadott értéket egy másik szakorvossal való konzultáció a műtét előtti értékeléshez? Javasoljuk, hogy forduljon szakorvoshoz (kardiológushoz, tüdőgyógyászhoz, allergológushoz stb.) a pontos diagnózis felállítása érdekében, és ha a beteg alapbetegsége javítható, a javulás eléréséhez szükséges időbeosztás és kezelési rend meghatározása érdekében. Az aneszteziológus csak e folyamat végén, amikor a beteg „optimalizált”, készíthet előrejelzést/becslést a kockázatról. Érdemes figyelembe venni, hogy az első szempont - a beteg állapotának javítása a műtét előtt!

Az “anesztézia” érzéstelenséget jelent, amit két fő módszerrel, altatással vagy nagyidegek blokkolásával hozhatunk létre. Nem minden anesztézia jár eszmélet- vagy tudatvesztéssel, azonban célja, hogy megszüntesse a fájdalomérzetet és hat egyéb érzékekre is. Az anesztéziához használt gyógyszerek az idegeken keresztül az agyba futó jelátviteli utakat blokkolják. Az anesztézia lehet helyi, regionális, általános és ezek kombinációja. (Részletesen lásd az erre vonatkozó válaszokban).

Mikor kell érkezni a műtét napján?  Betegkoordinátorunk a kitűzött műtéti nap előtt 2 munkanappal telefonon kiértesíti Önt, hogy mikorra kell a klinika fekvőbeteg recepciójára érkezni. Esetleges változás esetén a műtét előtti nap délutánján munkatársaink telefonon értesítik, előfordulhat, hogy egyéb vizsgálat, vércsoport meghatározás igénye miatt néhány órával korábban hívjuk. Hogyan történik a kórházba történő felvétel, ittlét, távozás?  A kórházba történő érkezés után a klinika fekvőbeteg recepcióján kerül sor a betegfelvételre. Az adminisztrációs felvétel kapcsán, kérjük, személyes iratait a befekvés napján hozza magával: személyi igazolvány, lakcím kártya, TAJ kártya,...

Szeretnénk segíteni a leggyakrabban felmerülő kérdések megválaszolásában: Forrás: https://anesztinfo.hu/

Az aneszteziológus szoros együttműködésben dolgozik az aneszteziológiai asszisztenssel, az operatőrökkel, valamint a műtői csapat többi tagjával - műtős szakasszisztens, műtőtechnikus / műtősegéd.

7635 Pécs, Málics Ottó u. 1.  Megközelítése tömegközlekedéssel:  Pécs helyi járatú tömegközlekedéssel is eljuthat klinikánkhoz. A 34Y és 35Y járatok közvetlenül a klinika előtt is megállnak. Leszálláshoz válassza a Hotel Kikelet megállót. Autóval:   A gyors és biztonságos összeköttetést Budapesttel a 2010-ben elkészült M6-os autópálya biztosítja. A város központjától az alagúton át, a Hunyadi úton (szerpentin) végig, elhaladva a Klinika előtt, majd 20 méter múlva a Kikelet (ambuláns részünk előtt) autóbejáratánál visszafordulva, lefelé a Kikelet szárny elhagyása után biztonságosan jobbra, egy meredek feljárón felkanyarodhat a Klinika bejáratához, ahol az épülethez...

Az aneszteziológiai ambulancián műtét előtti aneszteziológiai szakvizsgálat történik. A vizsgálatot végző orvos nem feltétlenül egyezik meg a később az anesztéziát nyújtó orvossal. A megjelenés során az aneszteziológus áttekinti a korábbi vizsgálati eredményeket, kikérdezi a pácienst általános egészségi állapotáról, korábbi és jelenlegi betegségeiről, terhelhetőségéről, gyógyszerek szedéséről, gyógyszerérzékenységéről, korábbi anesztéziákról és azokkal kapcsolatos problémákról, dohányzási és alkoholfogyasztási szokásairól. Emellett szükség szerint megvizsgálja a pácienst, többek között a fogazatot és a várható nehéz légútbiztosítás jeleit. Szükségesnek tarthat további vizsgálatokat pl....

Hogyan készüljek a műtétre? 1. Kérjük, hogy a műtét napján éhgyomorral érkezzen, a műtét előtti napon könnyen emészthető ételeket egyen és sok folyadékot igyon!  2. A műtét előtti utolsó ivási és étkezési lehetőségről a fent említett telefonos tájékoztatás során kap egészen konkrét információt. (Ez nagyjából ivás esetén 2 óra, étkezés esetén 6 óra). Amennyiben reggel 8-kor van a műtét, akkor a műtét előtti este még ehet és ihat, a beavatkozás reggelén 6 órakor még egy pohár (2 dl) nem szénsavas víz fogyasztása engedélyezett. Délutáni műtétek esetén könnyű reggelire is engedélyt fogunk adni. Kérjük továbbá ne rágózzon, ne kávézzon, ne dohányozzon és cukorkát se szopogasson ebben az...

Ha étel vagy folyadék van a páciens gyomrában, az az anesztézia során visszakerülhet a torokba, ahonnan a tüdőbe juthat, fuldoklást, illetve súlyos tüdőszövődményeket okozva. Ezt igyekszünk elkerülni az éhgyomri szabályokkal. Általánosságban a tiszta folyadék (víz) fogyasztása után 2 órával, egyéb folyadék fogyasztása után 4 órával, könnyű szilárd étel fogyasztása után 6 órával az anesztézia elvégzése biztonságos. Bizonyos esetekben (pl. hasi megbetegedések, többszörös baleseti sérülés, stb.) azonban a gyomor kiürülése bizonytalan. Sürgős műtéteknél néha nincs idő a gyomor teljes kiürülését megvárni, ilyenkor speciális aneszteziológiai módszereket alkalmazunk a kockázat csökkentése...

Az általános érzéstelenítés a tudatot és a fájdalomérzést az egész testben kikapcsolja, a páciensnél szabályozott tudattalan állapotot hozunk létre. A narkózis egész tartama alatt a páciens nyugodt, alvásszerű állapotban van, fájdalmát pedig erős fájdalomcsillapítókkal kontrolláljuk . Az altatás során az orr elé tartott maszkon keresztül oxigént adunk a páciensnek, és altatószert juttatunk a vénájába az előzetesen behelyezett infúziós kanülön keresztül. Mélyen alvó állapotban egy műanyag lélegeztető csövet vezetünk a páciens légcsövébe vagy speciális maszkot helyezünk be a garatba. Ezen keresztül a műtét alatt gépi lélegeztetést folytatunk, a legfontosabb életfunkciók (vérnyomás, EKG,...

A saját gyógyszereket a megszokott módon tovább kell szedni, a műtét reggelén is, hacsak az aneszteziológus vagy a sebész másképp nem rendeli. Vannak olyan gyógyszerek, amelyekkel kapcsolatban speciális előírások érvényesek, ilyenek a köznyelvben „vérhígítónak" nevezett szerek (pl. warfarin-, clopidogrel származékok), a vércukorgyógyszerek (un. antidiabetikumok, inzulinok) és egyes vérnyomáscsökkentők. Ha bizonytalan egy adott gyógyszert illetően, kérdezze meg aneszteziológusát az adott szer biztonságosságát illetően!

A regionális érzéstelenítés lényege, hogy injekcióval a megfelelő helyre juttatott érzéstelenítő szer meggátolja a fájdalomingerek idegeken keresztüli agyba jutását, a fájdalom megélését.  A páciens a műtéti beavatkozás alatt ébren maradhat, mivel csak a test egy meghatározott területén szűnik meg a fájdalomérzés, ennek ellenére legtöbbször - a beteg kérésére- elbódítjuk, hogy ne kelljen hallgatni a műtéti zajokat. Három fő formáját alkalmazhatjuk:

Gerincközeli érzéstelenítés esetén a gerinccsatornába bejuttatott kis mennyiségű érzéstelenítő szer a szúrás helye alatti területen átmenetileg, a beadott gyógyszertől függően kb. 2-3 vagy 3-5 órára érzéketlenséget , fájdalommentességet eredményez. A gerincvelő burkán kívül (epidurálisan) vagy a gerincvelő burkán belül (spinálisan) az agyvíztérbe az idegfonatok köré adhatjuk az érzéstelenítő szert. Alsó végtagi, illtve a köldök szintje alatt végzett műtétek esetén ez utóbbit alkalmazzuk és ajánljuk a leggyakrabban. A beavatkozást helyi érzéstelenítésben végezzük, nem okoz nagyobb fájdalmat és néhány perc alatt elvégezhető. Amikor a beadott érzéstelenítő hatása teljesen kialakul, a...

Esetenként az aneszteziológus találhat olyan egészségügyi problémákat, melyek az anesztézia és a műtét kockázatát jelentősen növelik. Ilyen esetekben, amennyiben nem életmentő műtétről van szó, célszerűbb lehet a műtét elhalasztása, azért, hogy az adott problémát specialista segítségével kezelhessék és ezután a páciens optimális állapotban kerülhessen műtétre. Az aneszteziológus a halasztással kapcsolatos döntést egyezteti a betegekkel, e döntés legfontosabb szempontja mindig a betegbiztonság.

Cél, hogy a páciens optimális állapotban kerüljön a műtőbe. Az aneszteziológustól és a sebésztől kapott utasítások pontos betartása mellett az alábbiakkal tud még felkészülni a műtétére: Egy fürdő vagy zuhany a műtét előtt megtisztítja a bőrét és csökkenti egy esetleges fertőzés kockázatát. Nem ajánlott smink, testápoló, krém vagy körömlakk használata, mert ezek zavarhatják az életfunkciók megfigyelését. Alsónemű viselését illetően eltérőek a kórházi szabályok. Az ékszereket és piercingeket mindenhonnan el kell távolítani. A műfogsorokat, szemüveget és hallókészüléket a legtöbb esetben a kórteremben vagy más biztonságos helyen ajánlott hagyni. Legalább 12 órával a műtét előtt kerülje a...

Idegblokádok esetén a műtéti területet ellátó idegkötegek köré fecskendezzük az érzéstelenítő szert anatómiai vagy ultrahangos tájékozódás alapján. Ennek köszönheten a műtéti területen a páciens fájdalomérzete hosszabb időre, akár 12-24 órára kiesik. Ezt leggyakrabban a váll, felső végtag műtétei eseteiben alkalmazzuk, illetve alsó végtagi műtétek esetén műtétet követő fájdalomcsillapítás céljából.

Helyi érzéstelenítés esetén az érzéstelenítő szert közvetlenül a műtéti területre juttatjuk. Ezt a módszert csak kisebb beavatkozások esetén választjuk. Az általános, a gerincközeli és az idegblokád érzéstelenítést az aneszteziológus orvos, a helyi érzéstelenítést az operáló orvos végzi.

Az általános anesztézia kontrollált öntudatlan állapot, mely alatt a páciens nem érez semmit, és nem érzékeli az őt körülvevő világot, eseményeket. Általánosságban ezt szokás altatásnak" nevezni, azonban ez valójában nem azonos sem a fiziológiás (természetes) alvással, sem a betegség vagy baleset kapcsán kialakuló eszméletvesztéssel. Egyes műtétek csak általános anesztéziában végezhetőek el, más műtéteknél választható ez is. Az anesztézia kezdetekor a beteg az altató hatású gyógyszereket leggyakrabban egy vénába helyezett kanülön keresztül kapja meg, máskor arcmaszkon keresztül altató hatású gázzal történik az elaltatás. Az anesztézia fenntartása is gázok belégzésével (inhalációs...

Minden egészségügyi beavatkozásnak, így az érzéstelenítésnek is van kockázata, azonban a korszerű felszerelésnek-technikának, a gyakorlatnak, a modern gyógyszereknek köszönhetően a veszélyek minimálisra csökkenthetőek. Ennek köszönhetően az érzéstelenítés napjainkban sokkal biztonságosabb, mint korábban.A súlyos és életveszélyes aneszteziológiai szövődmények csak nagyon ritkán fordulnak elő. A regionális érzéstelenítési eljárások a szervezetet kevésbé terhelik, mint az általános módszer, ezért szövődmény is ritkábban következik be.

Regionális anesztézia során helyi érzéstelenítő hatású gyógyszereket fecskendezünk bizonyos idegkötegek közelébe melyek a műtendő területről szállítanak jeleket az agyba. Ily módon a jelek továbbítása átmenetileg gátlódik, és fájdalommentesen elvégezhető a műtét. A leggyakrabban alkalmazott regionális aneszteziológiai módszerek a gerincközeli érzéstelenítések: a spinális és az epidurális anesztézia. Ezeket általában az alsó testfél műtéteinél alkalmazzák, pl. császármetszés, lágyéksérv, hólyag-, prosztata- és hereműtétek, alsó végtag baleseti és ortopédiai műtétei stb. Mindkét eljárásnál a gerincvelői idegkötegek blokkolása történik, azonban eltérő mélységben. Míg a spinális anesztézia...

Gyakori mellékhatások (10-ből legfeljebb 1 betegnél fordul elő): torokfájdalom, rekedtség, köhögés, hányinger, hányás, átmeneti fejfájás, hátfájás, izomfájdalom, többszöri vénaszúrás, égető érzés gyógyszeradagolás közben, véraláfutás a kanül bevezetésnél, idősebb betegeknél átmeneti zavartság, elhúzódó ébredés, átmeneti látászavar, remegés, hidegrázás, vérnyomásingadozás. Ritka mellékhatások (1000-ből legfeljebb 1 begenél fordul elő): vénagyulladás, trombózis a kanül helyén, gyógyszerek és infúzió vénán kívül szövetek közé kerülése, gyógyszer okozta túlérzékenységi reakció, nehéz intubáció során száj-fog (fogpótlás, implantátum)-gége lágyrészeinek sérülése, szemsérülés, gégegörcs,...

Az anesztéziából való visszatérés leggyakrabban a műtét befejeződése után a műtőben történik, egyes esetekben pedig az ébredőszobában. A műtét jellegétől és a páciens állapotától függően előfordul, hogy az anesztézia fenntartása az intenzív osztályon folyatódik. Az ébredőszobában vagy az osztályon a páciens még szoros megfigyelés alatt áll, átmeneti ideig oxigénkezelést is kaphat. A tudat visszatérte előtt a beteg már kap fájdalomcsillapító gyógyszereket, de ha Önnek fájdalma van, azt jelezze, hogy további fájdalomcsillapításban részesülhessen. Ha a műtét jellege megengedi és nincs a betegnek hányingere, a tudat teljes visszanyerése után rövidesen ihat, majd ehet is.

A fájdalommentesség alapvető betegjog. A fájdalomcsillapításnak számos módja van, melyet már a műtét előtt egyeztethet az aneszteziológussal. A jó fájdalomcsillapítás segíti is a gyógyulást. A fájdalomcsillapítási igény egyénenként eltérő, a fájdalomcsillapítók adagolása ennek megfelelően történik. A jó fájdalomcsillapítás fontos a műtét utáni korai mobilizációhoz, és elősegíti a légúti váladék felköhögését is. Számos gyógyszer használatos, non-szteroid gyulladáscsökkentők, opioidok, opioidszármazékok stb. Ezek dózisa és adásuk gyakorisága változtatható, és adhatók kombinációban is. A fájdalomcsillapítás már a műtét előtt elkezdődhet, és a műtét alatt adott gyógyszerek hatása is átnyúlik...

A regionális érzéstelenítés egyes típusai kisebb megterhelést jelentenek a szervezetnek, az esetlegesen előforduló idegsérülések ritkák. Gyakori mellékhatások (10-ből legfeljebb 1 betegnél fordul elő): vérnyomásesés, ájulásérzés, fejfájás, többszöri vénaszúrás, véraláfutás a kanül bevezetésnél, remegés, átmeneti vizelési zavar, ami hólyag-katéterezést tesz szükségessé (hosszú hatású szerek esetén). Ritka mellékhatások (1000-ből legfeljebb 1 betegnél fordul elő): vénagyulladás, trombózis a kanül helyén, derékfájás, gyógyszerek és infúzió vénán kívül szövetek közé kerülése, gyógyszer okozta túlérzékenységi reakció, nehézlégzés, átmeneti kettőslátás, átmeneti hallásromlás,...

Az aneszteziológiai kockázat egyénre szabott. Függ a páciens általános állapotától, terhelhetőségétől, kísérő betegségeitől és azok súlyosságától, illetve azok egyensúlyi állapotától. Emellett további tényezők növelhetik a kockázatot, például az elhízás vagy a dohányzás. További kockázati tényező a sürgős műtét, a hosszú és a komplikált operáció.